Earth Wind & Fire
Módos Péter az 1982-ben írt Magyarországon kiadott Rock Lexikon-jában azt írta róluk, hogy nem a világ egyik legjobb, hanem kétségkívül a világ legjobb soul-funky zenét játszó zenekara. Most 2011-ben ez a állítás még mindig igaz, s mivel az a kor sajnáljuk ugyan, de letűnt, ez az állítás az idők végezetéig így marad.
A zenekart 1969-ben az Illionis állam beli Chicago-ban alapította Maurice White és őt tekintjük a zenekar fő mozgatórugójának a mai napig is.
Maurice White, aki 1941 decemberében született Memphis-ben 6 éves korában gospelt énekelt az iskolai evangéliumi zenekarban, majd 11 éves korában a Booker T.Jones-al alapított iskolai zenekarukban dobolt. 1960-ban költözött Chicagoba, ahol zeneszerzést és ütőhangszereket tanult a Roosevelt egyetemen. Eredetileg zenetanárnak készült. Maurice 1963-65 között a Chess recordsnál olyan előadók lemezein közreműködött, mint a Dells, Curtis Mayfield, Etta James, vagy a The Impressions.
1967-ben beszállt Redd Holt helyére a Ramsey Lewis Trio-ba, ahol Ramsey Lewis kérésére bevezették az akkor még teljesen ismeretlen kalimba játékot – a kalimba egy hüvelykujakkal működtethető afrikai billentyűs hangszer-. 1969-ben elhagyta a RL Trio-t és dalszerzőként csatlakozott Don Whitehead bilentyűshöz és Wade Flemons énekeshez, amely együttműködés gyümölcseként megalakult a Salty Peppers együttes, és a Capitolnál megjelentették első felvételüket a „La La Time”-t, mely a listákra is felkerült azon időben és még egy sikeres dalt a Love is life-ot. Ezek után Maurice elhagyta a csapatot és Los Angelesbe költözött.
Ott úgy döntött megalakítja saját zenekarát az Earth Wind and Fire-t, melyet a saját asztrológiai kártyájának 3 eleméről nevezett el. Ekkor meggyőzte Verdine-t a basszusgitáros testvérét, hogy csatlakozon hozzá és a következő felállásban megalakult a zenekar: Don Whitehead, Wade Flemons, Sherry Scott énekesnő, Michael Beal gitáros, Chet Washington tenor szaxofonos, Alex Thomas harsonás és Yackov Ben Israel dobos. A zenekar 1970-ben szerződött a Warner Brothers kiadóval és megjelentették első albumukat az Earth Wind and Fire-t, majd egy évvel később a másodikat a Need of Love-ot . Annak elenére, hogy az egyetemi klubbokban hatalmas sikerrel léptek fel a tengerentúlon, kereskedelmi sikert egyik album sem jelentett. Közben készítettek egy soundtracket a Melvin Van Peebles filmhez Sweet, Sweetback’s Song Baadassss címmel, mely szerintem katasztrófálisra sikeredett.
Maurice érezte, hogy valami nem stimmel a zenekarral, miközben ők a legjobbak, és ezt a kereskedelmi sikertelenség is egyértelműen bizonyította, ezért 1972-ben némi változtatást eszközölt a zenekar összetételében. Mi az hogy változtatást, gyakorlatilag csak fivére Verdine maradt a zenekarban és csatlakozott hozzájuk Jessica Cleaves énekesnő, Ronnie laws fuvolás szaxofonos, Roland Bautista gitáros, Larry Dunn billenytyűs és Ralph Johnson ütőhangszeres. ..és itt ezen nevek olvasása kapcsán már azt gondolom, hogy az Earth Wind and Fire rajongókban némi feszültség bizsergés keletkezett, ugyanis ez itt már majdnem a csúcs felállása a zenekarnak…de tegyünk is „pontot a végére” ugyanis csatlakozott a zenekarhoz Philip Bailey is a denveri R&B zenekarból a Friends and Love-ból. Így teljes a kép, de korántsem végleges.
1972-ben aláírtak New York-ban a CBS kiadóhoz és megjelentették a Last day and Time albumukat. Távozott a zenekarból ’72 végére Ronnie Laws és Roland Bautista, helyükre Andrew Woofolk . Al McKay és Johnny Graham érkezett. Velük készült a következő album az 1973-as Open Our Eyes, melyen már olyan nagyszerű dalok szerepeltek, mint a Devotion és a Head to the sky. Ez volt a csapat első közös albuma a dalszerző producer – el Charles Stepney-vel, akinek nagy érdemei voltak a zenekari ötletek hangzás egyszerűsítésében,mely szélesebb hallgatói körben tette elfogadhatóvá a zenekart. Valószínüleg az ő szakértelme tette rá az „i”-re pontot. az EWF esetében, hogy valóban sikeresek lehessenek. Az Open Our Eyes album aranylemez lett, róla a Mighty mighty pedig már az első tízben található az R&B listákon.
A zenekar nem csak a zenéjével hódított, hanem teljesen újszerű egyedülálló színpadi show-jával. Levegőben úszó zongora, forgó, majd eltünő dobok igazán érdekes misztikusnak ható bűvészi megoldások a színpadon. A színpadi show-kat Doug Henning tervezte és volt egy akkor még teljesen ismeretlen segédje, akit David Copperfield-nek hívtak.
Ekkor beállt a zenekarba Maurice másik testvére Fred White, mint második dobos. A zenekar 1975-ben elkészíti második soundtrack-jét a Thats the way the World-öt. A film egy zenés dráma, mely megbukott, viszont a lemez ostromolta a slágerlistákat, róla a Shining star rögtön a sláger listák elejére került. A címadó dal soul klasszikus lett, az album megnyerte a legjobb együttesnek és énekesnek járó Grammy díjat. A pop és az R&B listákon is number 1 lett az album és dupla platina lemez lett.
1975-ben a zenekar megjelentetett egy dupla koncert albumot is, mely szerintem a legjobb Earth Wind and Fire lemez és a Gratitude címet kapta. Gyakorlatilag rögzített hangfelvételen kapunk valamit abból a színpadon előadott misztikus zeneileg is bűvészi show-ból, ami nem maradt meg sajnos semmilyen video felvételen. Ezen az albumon jelent meg a Creativ Source slágere a Can’t hide love is. A zenekar itt kezdte alkalmazni a Phoenix fúvosokat Don Myrick szaxofonos vezetésével.
1976-ban új studio albummal jelentkeztek a Spirit-tel, melynek van egy tragikus vonatkozása is. Az album készítése közben tragikus hirtelenséggel szívelégtelenségben elhunyt a zenekar legfőbb külső tanácsadója társ dalszerzője Charles Stepney. Az album 2 hét alatt a második lett a listákon.
Közben Maurice White elkezdett dolgozni a Emotions női formációval, Ramsey Lewis pedig segített elkészíteni Deneice Willams szóló albumát, mindkettő igen sikeres lett.
1977-ben megjelentették a következö EWF albumot All’n all címmel, olyan nagy slágerekel, mint a Fantasy, a Serpentine Fire, vagy a Jupiter. Az album érdekessége, hogy Eumir Deodato is közreműködött az elkészítésében. Az albummal 3 Grammy díjat nyertek.
1978-ban egy válogatás albummal jelentkeztek, melyen ott volt az uj dal az egyik legnagyobb világslágerük a September.
1979. I am. itt már nem kerülhették el a disco hullámot, nem is akarták, ugyanis az album első dala a mai napig a disco-k egyik legnagyobb slágere nevezetesen a Boogie Wonderland, amit az Emotions segítségével készítettek el. Az albumon többek között egy örök életű soul ballada az After the love has gone is helyet kapott. A zenekar hatodik dupla platina albuma lett az I am.
1980-ban megjelentették –szerintem- második legjobb albumukat a dupla Faces-t, melynél külső szemlélődő nem érezte, nem látszódott, hogy valami nincs rendben picit megtörni látszik a lendület. Mint sokan mások, ők sem tudták teljes egészében feldolgozni a végeláthatlannak tűnő sikereket, melynek” eredményeként” a zenekar egyik meghatározó tagja Al McKay gitáros távozott.
Az 1981-es nagylemez a Raise is tartalmazott egy mega slágert a Lets groove-ot, mely top 5-ig küzdötte magát, viszont ekkor már a kritikusok is kikezdték a csapatot, és a problémát tovább súlyosbította, hogy a Phomix Horns is elhagyta az Earth Wind and Fire-t, melyet Maurice elmondása alapján ő kezdeményezett, azzal az ő esetükben értelmetlen magyarázattal, hogy ezzel pénzt takarítson meg, ugyanis a Powerlight már korántsem hozta azokat a bevételeket, melyeket az előző albumok.
1983-ban két albummal jelntkeztek némi kihagyás után elsőször a Powerlight, majd az Electric Universe látott napvilágot. A Powerlight nagy slágere a Fall in love with me lett, mely az R&B listák ötödik helyéig tudta felküzdeni magát. Az Electric Universe mind kereskedelmileg, mind szakmailag nagy csalódás volt, talán a legnagyobb az Earth addigi életében. Maurice ezt utólag azzal magyarázta, hogy próbálta felvenni az uj tipusú R&B vonalakat, az elektromos hangszerek, dobgépek használatával. Igen talán igaza volt, s most utólag mondhatjuk, hogy ezek után sem kérdőjelezhetjük meg a Maurice soul géniusz mivoltát, egyszerűen csak legalább 10 évvel megelőzte korát.
Viszont mi –mondjuk magunkról- soul funk muzsikát szeretők ettől az időponttól gondoljuk úgy, hogy megszünt az egyedi bőven változatosan akusztikus hangszerelt igazi soul funky és disco muzsika, ami miatt szeretjük. Ebben az időban megkezdődött a soul muzsika átalakulása. Maurice nem tudta feldolgozni a sikertelenséget és feloszlatta, illetve szüneteltette a zenekar működését.
Maurice White önálló albumot készített, mely szintén nagy csalódás volt a rajongói számára, viszont Phlilip Bailey a zenekar másik mozgatórugója Phill Collins-al elkészítette a pop-os hatalmas slágert az Easy lovert, melyben ugyanúgy merítettek a Phonix Horns-ból, mint a Genesis-ből.
Miután köülön külön sem találták a helyüket Bailey 1987-ben ujra találkozott a White fivérekkel, Andrew Woofolk-al és Ralph Johnson-al és megalakították ujra a zenekart egy uj gitárossal Sheldon Reynolds-al és rögzítették a Touch the world albumot.A lemezről a Thinking of you azonnal a listák elejére ugrott a System of survivor pedig vezette is azokat.
1990-ben Heritage, vagyis örökség címmel jelentetek meg albumot, de ezen már olyan vendég művészek közreműködtek, mint MC Hammer, és Sly Stone. Ezt a próbálkozást nem nevezhetjük sikeresnek és kijelenthetjük, hogy az Earth Wind and Fire már sohasem lesz a régi. Elhaladt az a kor mellettük.
1993- ban a Millenium albummal jelentkeztek , melyről a Sunday morning-ot Grammy díjra jelölték, az album megjelenését beárnyékolja, hogy a Phoenix Horns egykori vezetőjét Don Myrick-et los Angeles-ben meggyilkolják.
1997- The name of love album, melyen egy kellemes meglepetés egy remakelt dal Philip Bailey 1971-es Love of life –jából-, illetve érdekesség ezen az albumon: rappel Bailey fia, Sir James Bailey. Alapvetően a lemez egy mérsékelt sikert mutat.
2003 Promise az album, mellyel jelentkeztek, ugyanis Maurice White neve még mindig eladható termék annak ellenére, hogy 2000-ben Parkinson kórt diagnosztizáltak az orvosok nála. Az albummal érzékeltetni szerették volna, hogy vissza a gyökerekhez, hogy ők azért közel 35 éve a szakma csúcsán állnak, - kissab-nagyobb megszakításokkal ugyebár- és segítségükre volt az Emotions és Angie Stone is a lemez elkészítésben.
A zenekar utólso albuma a 2005-ös Illumination.
Maurice Santa Monica-ban lakik és próbál felépülni az őt sujtó parkinson korból. Nemrégen az Earth Wind and Fire beiktatták a Rock and Roll Hall of Fame-be, vagyis most már hivatalosan is ott vannak, ahol számunkra 40 éve ott voltak.