Eugene Record
1940-ben született Chicago-ban és már gyermekkorában erősen érdeklődött a zene iránt. Első zenei élményeit nővére zongora játéka jelentette, aki klasszikus muzsikát játszott minden nap a családi otthonukban. Ezek a klasszikus motívumok később megjelentek Record dalaiban is. Az ötvenes évek közepén tinédzser korában már megalapította első zenekarát a A Chanteurs-t Robert „ Squirrel” Lester és Clarence Johnson társaságában. 1-2 kislemezt is rögzítettek 1959-ben. Aztán csatlakozott hozzá Marshall Thompson és Creadel „Red” Jones. Az immáron kvintett felvette a Hi-Lites nevet és így kezdtek el albumot készíteni Thompson unokatestvérének James Shelton-nak a lemezvállalatánál. 1964-es kislemezük az egyetlen ebben az időben, mely erősebb visszhangra talált, és ebben az évben Johnson elhagyta az” ötösfogatot”. Csak itt megjegyzem, hogy Johnson 1972-ben készített egy no1. a Love Jones címűt, mely a Brighter side of Darkness-el ért aranyat.
No de vissza Record és a Chi Lites történetéhez. 1964-ben egy igen fontos említésre méltó dolog történt életükben. Megváltoztatták a nevüket Marshall and the Chi Lites-ra. A C betű azért került be a nevükbe, mert ezzel szerettek volna tisztelegni szeretett városuknak Chicagonak, hogy annak kezdőbetűjét használják. Ez azért is fontos lehet, mert akkoriban Memphis és Pihladelphia számított a soul muzsika fellegvárának, viszont ők városukra hívták ezzel a figyelmet.
1968-ban a csapat aláírt a chicago-i kiadóhoz a Brunwick-hez. itt rögzítették első országos hírű slágerüket a Give it away-t, mely az R&B listák top ten-jébe is bekerült. Eugen Record neve szorosan egybe fonódott a Chi Lites-al. A Chi Lites a 70-es évek elején már országos hírű zenekar volt az Államokban. Azzal dicsekedtek, hogy Eugene a legédesebb hangú soul énekes 1971-ben mégis elszakadtak egy picit ettől a feelingtől a szövegeiket illetően. Ezt elsősorban mi sem mutatja jobban, mint az 1971-es nagylemezük címe: ( For God’s sake ) Give more power to the people. Az Isten szerelmére, adjatok több hatalmat a népnek. Már a címe is mutatja, hogy „beszálltak” abba harcba, mely a feketék egyenjogúságáért küzd és próbálták King tiszteletes halála után kialakult politikai állapotokat jobb mederbe terelni zenéjükkel. Ugye emlékszünk az 1969-es Woodstock-i fesztiválra, ahová csupán 3 fekete előadót hívtak meg, miközben minden fellépő muzsikus a feketék örökségéből táplálkozott és az ellen fesztiválra a Whatstax-ra ahol kizárólag feketék léptek fel, tüntetőleg. A Növekvő társadalmi öntudat hajtotta őket, melynek egy szintén Chicago-i ficko Curtis Mayfield volt az egyik fő hangadója. Visszatérve az albumra, alapvetően a reményt és az egységet hirdette a feketék egyenjogúságára vonatkozóan, ( We are the neihgbors, ) de nem nélkülözte a soul balladát sem ( Have you seen here), mely az első R&B listavezető daluk volt. Az 1971-es album minden dalát Eugene Record írta önállóan, vagy társszerzőként.
A Chi Lites Eugene Record-al több mint másfél tucat albumot jelentetett meg.
A Brunswick Record-hoz történt leszerződést követően Eugene találkozott Barbara Acklin-al, akivel 1969-ben közösen kezdtek dalokat írni, melyek közül kettő azonnal felkerült az R&B listák top tenjébe. Az egyik a Love makes a woman a másik a Peaches and Herb-nek írt Two Little kids volt. Ez időtájt írták meg a klasszikus melankolikus balladát is közösen, az imént említett 71-es albumon megjelent Have you seen her-t is. A dal 5 percesre sikerült, ami lényegesen hosszabb lett, mint az akkori kislemez szabványnak megfelelően elfogadott 3 perc körüli időtartam. Ekkortól változtattak a rádióállomások is a megszokott gyakorlatukon, mely szerint elkezdtek 3 percnél hosszabb dalokat is játszani. Gondoljuk csak át. 1971-ig nem volt rádióadásban 3 percnél hosszabb dal! Ez először a Have you seen her –nek volt köszönhető, majd nem sokkal ezután Isaac Hayes is megtette a Hot buttered soul albummal, melyen már tíz perces dalok voltak. Áttörték a 3 perces zenei korlátot.
Eugene Record természetesen másoknak is írt sikeres dalokat, ezen művészek közül talán Jackie Wilson ( You got me walking Dont burn no bridges ), emelhető ki a 70-es évek elején.
Eugene Record volt az első, aki lakása pincéjében berendezett egyszerű több sávos studiomagnójával rögzítette ötleteit. A megírt dalokat azonnal feljátszotta gitáron és dobon. Nagyon hasznos volt dalszerzői szempontból, hiszen amikor a fejéből kipattant egy briliáns dal ötlet, a legkevésbé sem állt rendelkezésre zenekar, akikkel azonnal kipróbálhatta. Megtette maga. Később az egyéni lemezei elkészítésénél is hasznosnak bizonyult az „One man Band” felállás.
Record mindvégig a Chi Lites oszlopos tagja maradt, de 1976-ban aláírt a Warner bros kiadóhoz, ahol kiadta önálló albumait. 1977. The Eugene Record, 1978 Trying to get to you és 1979 Welcome to my fantasy címmel.
Közben másoknak is írt dalokat, így a világ egyik, hanem a legjobb legkifejezőbb mellow soul dala is az ő tollából pattant ki Lowrell, Mellow Mellow right on című dala pl, de írt dalokat A Lost Generation számára is. Eugene Record feladatának tekintette az uj tehetségek támogatását is, az Ő felfedezettje az oakland-i rapper, MC Hammer, akinek 1990 nyarán albuma aranylemez lett és a 4. helyig emelkedett úgy az R&B listákon, mint a pop listákon.
Eugene Record 1988-ban újjászületett keresztény lett, amit a TV 700-as klub műsorában jelentett be 1992-ben. Talán ennek hatására készítette el utolsó evangéliuminak számító albumát gyermekkori barátja Gus Redmond segítségével az Evergreen kiadónál a 90-es évek végén.
A Chi Lite sosem oszlott fel, de nem dolgoztak együtt a 90-es évek után. Record 2003 decemberében újra egyesítette a csapatot egy 70-es évek sztárjait bemutató film erejéig, ami után az új Hip Hop nemzedék bekopogtatott az ajtóján. Beyonce felhasználta az Are You my woman című dalát a slágerlistás Crazy in love részeként. A dal elégnek bizonyult arra, hogy Eugene Grammy díjat kapjon érte.Elképesztő. A 70-es évek egyik legmeghatározóbb egyénisége 30 év eleteltével kap csak Grammy díjat egy Hip hop sztár „segítségével”.
Eugene Record 2005. julius 22-én halt meg 64 éves korában, miután hosszú harcot vívott a rákkal.