cirkusz

A cirkusz az őskortól napjainkig – természetesen változó tartalommal – a szórakozás egyik formája. Az ősrómai Circus Maximus befogadóképessége 200 000 ember (!) volt.

Mint az első szórakoztató színjátéktípus Angliában alakult ki a 18. sz. vége felé. Nagy szerepet kaptak benne azok a játékok, amelyek valamilyen hadieseményt ábrázoltak (a Bastille ostroma, az austerlitzi csata, a waterlooi ütközet).
Másik típusába azok a lovasdrámák tartoztak, amelyek irodalmi forrásra támaszkodtak. Így kerülhetett színre a cirkuszban „Don Quijote” vagy pl. „A puszta gyermeke” (Byron alapján). Később „meglovasították” Shakespeare darabjait: a „III. Richárd”-ot, és a „Makrancos hölgy”-et is.

A 19. sz.-ban világhírű cirkusztársulatok alakultak, melyek már új stílust képviseltek (Lejars, Renz, Carré). Renz adta a „műsort” Bécsben is, Erzsébet királynő koronázásakor: tizenkét fehér és tizenkét fekete csődör francia négyest táncolt, majd az egész társulat lóra ült, és hatvan paripával kört formált, középen Renz úrral. Kialakult az amerikai típusú cirkusz is, melyben a vadállatok szerepeltetése háttérbe szorította az európai típusban legfőbb vonzóerőt jelentő lovasbemutatókat.
A döntő fordulatot 1871-ben a Barnum-cirkusz megalapítása hozta. Már a neve is mutatja az új alakulat jellegét: The Greatest Show on Earth, azaz a világ legnagyobb látványossága. Valóban nagyvonalú és szemkápráztató volt. Például 1942-es évadnyitó előadásukra komponálta Sztravinszkij a Cirkusz-polkát, ami eredetileg balettzene elefántoknak.
Ennél lényegesebb, hogy a cirkuszművészet hatással volt az európai táncművészetre csakúgy, mint később a szórakoztató színpadi műfajok (varieté, revü) fejlődésére is.

A 20. sz.-ra mintegy 200 állandó cirkusztársulat működött szerte a világon. Budapesten az első állandó cirkusz (a mai Fővárosi Nagycirkusz elődje) 1908-ban épült a Városligetben.

A valamirevaló cirkuszokban nagy létszámú fúvószenekar kísérte a műsorszámokat. A hajszálpontos ritmus, tempó létkérdés, a zene dinamikájával és a dobpergéssel keltett hatás pedig hozzátartozik a cirkusz atmoszférájához.
A magyar cirkusz hosszú éveken át elismert karnagya volt Radnóti Tamás.

extravaganza

.
Britney Spears - Circus Official Music Video Clip:

Hozzászólások

Hogyan alakult ki a

Hogyan alakult ki a cirkusz?
A cirkusz (Circus) kezdetben a római kocsiversenyek színhelye. Caesar és Augustus korában a Circus Maximus óriási méretűvé nőtt. Hossza 590 méter, szélessége 90 méter volt. Később 200 ezer ember befogadására is alkalmassá vált. Elsősorban tehát versenypálya volt.

A bizánci középkorban bizonyos drámai műfajok: groteszk, komikus játékok is helyet kaptak a porondján. Az i. e. első század óta versenytársa volt az amfiteátrum ahol a gladiátori viadalok, állatcsaták zajlottak le, esetleg humoros, mókás jelenetekkel tarkítva. A mai cirkuszépület rendszerint a kör alakú amfiteátrum formát idézi, látványosságai pedig a római kortól kezdve természetesen egyre bővültek, színesedtek és nem utolsósorban finomultak. Megszületett a cirkuszművészet...

Mikor alakult ki a mai értelemben vett cirkusz? Ha eltekintünk a középkorban is szokásos állatviadaloktól, a 18. század során. Megteremtője Philipp Astley volt. Hogy lovaglóiskolájának jövedelmét fokozza, műlovar-előadásokat is rendezett, és egyik lovával mutatványokat hajtott végre.

Magyarországon az 1830-as évek során válik divatossá a cirkuszba járás, Pesten. A Honművész c. lap 1834-ben Wolf Henrik lovarművész társaságáról ad hírt, a Gautier-féle cirkusz pedig gladiátori játékokat mutat be ekkoriban. 1837-ben feltűnt Luftmann Seraphina akrobatanő, akire "építeni lehetett" - ugyanis produkciója abban állott, hogy hatalmas épületköveket rakatott "kecses" testére. És a sort hosszan folytathatnánk. De már csak a nagy neveket említjük. Renz mester cirkuszát a Beleznay-kertben, Barnum, Busch, Buffalo Bill világhírességek vendégszereplését. Az első pesti állandó cirkusz az olasz bohóc: Barokaldi nevéhez fűződik, a későbbi nagy attrakciókat pedig Beketow szerződtette Budapestre.

Dr. Bélley Pál (Kíváncsiak Klubja)