vaudeville

  1. Zenés színpadi mûfaj, az angol music hall amerikai változata, ami a minstrel show-ból fejlõdött ki. A show új formája táncból és énekbõl, pantomimból, dialógusokból, akrobatikából, humorból, állatidomárok és bûvészek számaiból állt.
    A mûsort aminstrel, az operett és a cirkusz elemeibõl állították össze. Az egyes számok rövidek, kb. 10 percesek voltak, ami pontosságra és koncentrálásra kényszerítette a mûvészeket.
    A társulatok többsége az országot járva (road show) adta elõ mûsorát. A 19. sz. elején Amerikában több száz vaudeville-vándortársulat mûködött (látogatásuk akkor családi szórakozás is lehetett). 1930-tól -részben módosult tartalommal- átalakult varietévé.
  2. Refrénes szórakoztató, gúnyolódós dal. (A vaudeville elnevezése, eredete francia.)
Tamás megjegyzései: 
[[VAUDEVILLE:]] több francia mûfaj megjelölésére szolgáló elnevezés. Eredete: a normandiai Val de Vire vidékén, a XV. sz.-ban keletkezett dalmûfaj, amely a XVI. sz.-ban több irányban fejlõdött. Párizsban a voix-de-ville (a város hangja) jelentés kapcsolódott hozzá. Az eredeti gúnydal nevével a XVIII. sz.-ban a francia vígoperát lezáró kördalt illették, amelyben a szereplõk elbúcsúztak a közönségtõl. Az ének egy-egy strófáját egyenként, a mû morális vagy humoros tanulságát összafoglaló refrént pedig együtt énekelték. E megoldást még [[Beaumarchais]] is átvette a Figaro házassága címû mûvében. Mai értelemben a vaudeville: francia énekes bohózat vagy vígjáték. A vaudeville dalformája már a XVII. sz. végén gyakran felbukkant a francia vásári színjátszás vidám, vegyes, rögtönzésszerû elõadásaiban. A XVIII. sz.-tól így nevezték a vegyes mûfajú (báb vagy némajátékkal, akrobatamutatványokkal megtûzdelt) komédiatípust, amelynek legnépszerûbb eleme az énekelt, kuplészerû betétdal volt. a vaudeville egyik változata a feliratos színjáték: a színészek némajátékát népi dallamokra írt, táblákon kifüggesztett szöveggel a közönség éneke kísért. A XIX. sz. elején szétvált a zeneileg igényesebb vígopera és vaudeville útja. Azóta a vaudeville: hétköznapi tárgyú, énekszámokkal tarkított bohózat.