Az európai zene leírásának a 14. sz. óta használt alapja.
Az öt vízszintes vonalra, vagy a vonalközökbe helyezhetõk a különbözõ magasságú hangokat jelképezõ kottafejek.
Szükség esetén négy felsõ és négy alsó pót- vagy segédvonal szolgál kiegészítésül.
A vonalrendszeres kottaírást és a kulcsokat Arezzoi Guido vezeti be. (Nevéhez kötődik a szolmizációs hangok rendszerének megalkotása is.)

Hangjegyek elhelyezése a vonalrendszerben►