Címlap

hippie

hippie/hippy/hipster
A '60-as évek második felében, Kaliforniából induló ifjúsági mozgalom és kultúra volt a maga zenei irányzataival.
A hippik hosszú hajjal, rojtos ruhákban, valódi munka nélkül, gitárral a kézben vándoroltak a világban, és nem tulajdonítottak nagy fontosságot a tisztálkodásnak. Általában ez volt a felnõttek (legbarátságosabb) leírása a hippikrõl.

A hippimozgalom mögött azonban sokkal több rejlett: a békés fiatalok reakciója volt a vietnami háborúra és a politikai, szociális bizonytalanságra.
Úgy gondolták, hogy hajukban virággal, énekelve, toleranciával, szerelemmel, az anyagi javaktól való elfordulással meg tudják változtatni a világot. "Peace and Love", "Make Love, Not War", keleti ihletésû filozófia, az LSD és a marihuána általi "pszichedelikus utazások", a kommuna és a közös tulajdon egyaránt hozzátartozott flower-power jellemzõihez.

Csakúgy, mint a zenéjük.
Ezek lágy, drogos ködben úszó dalok voltak, mint pl. Scott McKenzie "San Francisco"-ja, melyben ezt énekli: "ha San Franciscóba mész, mindenképpen tegyél a hajadba virágot."
A Flowerpot Men is ide tartozott angol slágerével, a "Let's Go To San Francisco!"-val (Menjünk San Franciscóba!).

A '60-as évek második felére San Francisco lett az új, sokszínû rockzene központja.
A westcoast-rock közismert fogalommá vált. Ehhez olyan együttesek tartoztak, mint a Jefferson Airplane (ill. Jefferson Starship) és a Grateful Dead, melyek a hippik körében szinte kultuszegyüttesekké váltak. Folk-rock, R&B és rock mûvészi keverékét játszották, és nem riadtak vissza a szexuális, vagy politikai utalásoktól, de a drogfogyasztástól sem.
Olyan együttesekkel, mint a Buffalo Springfield és a Crosby, Stills & Nash, a country-rocknak nagy közönségsikere volt; a kanadai Guess Who együttes a soft rocknak szerzett hírnevet és elismerést, a Santana együttes a latin rockot vitte tovább, mely dél-amerikai ritmusokkal aláfestett rockzene volt; a protest-rock csúcspontjait Bob Dylan "Like a Rolling Stone"-ja (Mint egy gördülõ kõ), az általa írt Byrds-szám, a "Mr. Tambourine Man", Joan Baez elkötelezett tiltakozó dalai és Barry McGuire-nek a világ pusztulásáról szóló kiváló száma, az "Eve of Destruction" (A rombolás estéje) jelentették; a folk-rock a '60-as évek végén új hippi-öltözetben jelent meg.

Hippie or hippy a person, especially of the late 1960s, who rejected established institutions and values and sought spontaneity, direct personal relations expressing love, and expanded consciousness, often expressed externally in the wearing of casual, folksy clothing and of beads, headbands, used garments, etc.

Hippie

Playing off the last word, hippie had a rather rocky road to popularity. In the 1950s, hippie was an unauthentic hipster, or a white fan of jazz played by black musicians. They were not cool and the term was used with disdain. But in the early 60s, hippiecame to mean a new generation of beatniks, a young person in the 50s belonging to the counterculture Beat Generation.

Hippies were counterculture, marijuana smoking, flower children from San Francisco’s Haight-Ashbury neighborhood and New York’s Greenwich Village. By the late 60s, the term described young people who rejected The Establishment, advocated love and nonviolence, and wore casual folksy clothing, beads, and headbands. Still sounds like the people in Haight-Ashbury to us.

.

Flower power was an ethos that defined the late ‘60s and early '70s, and it referred to the hippie ideal of peace, “free love” (borne of the sexual revolution and the development of the birth control pill), and a respect for nature. A famous photo of the time depicts a young woman placing a daisy in the barrel of a police gun during an anti-Vietnam war protest. The power of the flower in action, right on.

Tamás megjegyzései: 
►[[beat generation,]] [[love-in]]