A gramofon (gramophone) a fonográf továbbfejlesztett változata, a lemezjátszó elõdje.

 A hanghullámokat körben forgó viaszbevonatú lemezre karcolva rögzíti.
Errõl elektrolitikus úton réz negatív, majd ruggyanta pozitívok készülnek. Forgásba hozva, tû segítségével, hangdoboz útján visszaadja a felvett hangokat.

A "grammophon" nevû lemezes készülékét -ami azóta sok változáson ment keresztül- Emil Berliner szabadalmaztatta 1887-ben.