operett

Kis opera; dialógusokat, énekszámokat és táncbetéteket tartalmazó zenedarab.
Vidám és romantikus cselekménye három részre tagolódik.
Az elsõ felvonásban megismerhetjük a szereplõket, a másodikban félreértések, bonyodalmak támadnak, a harmadikban minden megoldódik, egymáséi lesznek, mindenki boldog és énekel. finálé, happy end, ruhatár.

Az operett szereptípusai: primadonna, bonviván, szubrett, táncos-komikus.
Fõ típusai a párizsi, londoni és bécsi operettek. Ez utóbbi legjelentõsebb képviselõje -ifj. Johann Strauss mellett- Lehár Ferenc (Víg özvegy, Luxemburg grófja).
Világhírnévre tett szert Kálmán Imre is, akinek magyar csárdásdallamokkal átszõtt mûveit ma is sikerrel játsszák (Csárdáskirálynõ, Marica grófnõ).
A szintén magyar születésû Ábraham Pál a német irányzat képviselõje volt. Amerikában is hódított az operett.

A 19. sz. elején kialakult a "French style", a báltermeket párizsiasan rendezték be, és az óceánon túl is gyõzelmet aratott a a kánkán.
A német - osztrák operettnek is sikerült hasonló erõvel betörnie.
Ám Amerika mindig Anglia mellett kötött ki, ha több európai ország közül kellett választania; Gilbert és Sullivan "Pinafore" (Fruska) c. operettje 1880-ban olyan népszerû volt, hogy egyetlen évad alatt kilencven társulat járta vele az országot. Következõ darabjuk, "A Mikádó" ismét óriási siker lett: a bemutató után három évvel a darabnak kilencezer (!) elõadása volt.
Az elsõ és legjelentõsebb amerikai (ír származású) operettszerzõ Victor Herbert volt, számtalan zenei alkotásával.

Latabár Endre színész, színigazgató, műfordító, zeneszerző, a Latabár színészdinasztia alapítója Ő ismertette meg a magyar közönséget az operett műfajával. Főként az 1860-as évektől előadott -jórészt általa fordított- Offenbach-darabokkal aratott sikereket.

Leibstück Mária 1848-ban Bécsben, majd itthon harcolt a szabadságért, többször megsebesült, és végül huszár fõhadnagy lett a Miklós-huszároknál. Róla írt Jókai Mór "A nõi honvéd hadnagy" címû mûvében, Huszka Jenõ pedig nagyoperettet komponált róla "Mária fõhadnagy" címmel.

musical, zenés színház

.
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (színházi közvetítés 2009)