Ellentétben a fusionnel, a jazz-rock a '60-as években alapvetően rockdalok jazzes, improvizatív előadását jelentette, és progresszív volt.
Késõbb, amikor a két irányzat egyre határozottabban elkülönült egymástól, a jazz-rock (fõleg a fusionhez képest) kommersz lett.

Jellemzõje az elektromos hangszerek alkalmazása, de más, például fúvós hangszereket is használ.
Játékmódjában -a rockhoz képest- több az improvizatív elem, a ritmizálás és harmonizálás pedig gyakran a jazz hatásának köszönhetően gazdagabb.

Legjelesebb képviselői: Chick Corea, Weather Report, John Mclaughlin, Herbie Hancock, Billy Cobham.