.

1. Hangszeren elõadott darab (szemben az énekhangokon elõadandó kantáta, vagy a billentyûs hangszerekre írt toccata mûvekkel).
2. Két vagy három tagból álló (a klasszicizmusra jellemzõ) zenei forma.

A klasszikus szimfóniák első tétele általában szonáta-formában íródott.

Szerkezete: a témák bemutatása (expozíció), feldolgozása és a témák visszatérése (reexpozíció).

Hangszer-összeállítása a szólótól a nagyzenekarig terjedhet.

A szonáta egyszerűbb, rövidebb, könnyebb változata a szonatina.