A romantika (romantikus zene) a klasszicizmus ellenhatásaként létrejött, a 19. sz.-ra kiterjedõ zenei korszak. ►impresszionizmus

Az érzelmek és az eszmék heves szenvedélyes (romantikus, szentimentális) kifejezése, a képzelet szabad szárnyalása jellemzi.
A korábbi stílusokkal szemben maga az ellentmondásos sokféleség, szertelenség.

Elterjed a kromatika, valamint a szimfonikus költeményben egyesül a dal és a költészet.
Szétválik a "komolyzene" és a szórakoztató zene.